Szeretnék egy hivatalos közösségi szájtot, egy kettőpontnullást a katolikus hívők számára. Illetve egy ökumenikusat minden hívő számára. Szeretném látni a virtuális valóságok találkozását a virtuális térben. Bocsánat, ha már van ilyen, elnézést, ha tájékozatlan lennék.

Jó lenne látni végre, hogy hogyan is néz ki egy hús-vér hívő a huszonegyedik század elején. Szeretnék olvasni egy hittel és átéléssel kitöltött profilt. Nem azért, mert nem hiszek benne, hogy van ilyen, gondolom van, ennyire nem vagyok naiv. Csak éppen én nem ismerek ilyet. És szerintem az egyház sem.

Aki azt gondolja, hogy a reaktivált pokol, a latin nyelvű misézés felújítása, vagy  II. János Pál kissé izzadságszagú boldogítása megerősíti a meglévő közösség lojalitását, vagy hogy ezzel új célcsoportok vonhatók be a meglévők mellé, az vagy túl öreg az ügyvezetéshez, vagy csak a saját beosztását kánkánozza körbe önfeledten. De az is lehet, hogy onnan, ahonnan ő nézi, már alig látni a hívőket, felhős időben meg egyáltalán nem.

Kíváncsi vagyok, hogy az említett vallási aktualitások milyen felhangokkal csobbannának bele az elkötelezett, de gondolati szabadságában megerősített közösség topikjaiba. Kíváncsi vagyok, mennyire kell élesre venni a kritikát, hogy az egyház megszakítsa a kapcsolatot, vagy kimoderáljon a nyájból. Egyáltalán: kíváncsi vagyok, hogy hogy néz ki a NYÁJ!!!

XVI. Benedek, a pirézek királya, valószínűleg hamarabb ültetne azonosító chipet a regisztrált hívők bőre alá, semmint vállalja a szembesítést egy számára tökismeretlen világgal. De azért nem reménytelen, ha elindítjuk az oldalt és minden hívő csak egy aranyat fizet az avatárért, a pénzből kivásárolhatjuk az egész télapó-brigádot!